A Weizsäcker-formula másolata
Lassan indul. Türelem! A grafika 3D-ben forgatható.
A Weizsäcker-formula egy úgynevezett „félempirikus formula”, amelynek segítségével az atommagok kötési energiáját adhatjuk meg. A magok kötési energiája nagy pontossággal mérhető a tömegdefektus alapján, így egyszerűen fel lehetett venni az atommagok fajlagos kötési energiáját a tömegszám függvényében. Ez a függvény tette lehetővé a helyes atommodell megalkotását. Weizsäcker a kísérletileg kapott függvényt a magmodellek adta fizikai alapok segítségével, elméleti alapon próbálta lefedni, innen a félempirikus elnevezés.
1. feladat
Válassz egy tömegszámot (A) és egy rendszámot (Z)! Figyeld meg, hol helyezkedik el a kiválasztott atommag fajlagos kötési energiája a térbeli görbén!
A grafikon a jobb egérgomb segítségével forgatható. Az összes atommag esetén a forgatás lelassul.
2. feladat
Ebben a feladatban ne kapcsold be az összes atommagot!
Keresd meg a és a atommagok helyét a grafikonon!
Hasonlítsd össze a két atommag fajlagos kötési energiáját!
Milyen folyamatban alakulhatnak át a hidrogénizotópok héliumizotóppá?
3. feladat
Keresd meg vas helyét a grafikonon! Válaszd a maximális kötési energiájú magokat mutató grafikont!
Forgasd a grafikont úgy, hogy az y tengely szemből látszódjon! Nézd meg a vas helyzetét a maximális kötési energiájú magokhoz képest!
A csúszka segítségével folyamatosan változtasd a vas tömegszámát! Hogyan változik a fajlagos kötési energia értéke?
4. feladat
Keresd meg vas helyét a grafikonon! Válaszd a maximális kötési energiájú magokat mutató grafikont.
Forgasd a grafikont úgy, hogy az x tengely szemből látszódjon! Változtasd folyamatosan adott tömegszám mellett a rendszámot! Mit tapasztalsz?
5. feladat
Keresd meg a vas helyét a grafikonon! Kapcsold be az összes atommagot és a ZA síkot!
Mi mondható a vas atommagjának fajlagos kötési energiájáról?
1. kérdés
Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a magerő?
2. kérdés
Válaszolj a következő kérdésekre a cseppmodell segítségével!
a) Milyen tulajdonságok miatt alkalmazható az atommagra a cseppmodell?
b) Miért előnyösebb a kis rendszámú atommagoknál a nagyobb méret?
c) Mi az oka, hogy a nagyobb atommagoknál a rendszám növekedésével csökken a fajlagos kötési energia?
d) Magyarázzuk meg a nehéz magoknál tapasztalható proton-neutron arány csökkenését!
3. kérdés
Hol keletkeznek a vasnál nagyobb rendszámú elemek?