Oldatok olvadáspontja
Néhány évvel ezelőtt, ha a lefagyott jeget fel akarták olvasztani, sót szórtak rá, így a sós jég felolvadt. Mi lehetett a jelenség mögötti fizika?
Útmutató az interaktív alkalmazás használatához
/
gomb a nem kiválasztott oldószerek grafikonjait teszi láthatóvá vagy rejti el.
Az „Anyagmenny.”/„Tömeg” gomb vált az oldott anyag anyagmennyiségének és tömegének megadása között.
Csúszkák:
- Ha a tömeg megadását választjuk (alapértelmezett), akkor Az „moa” feliratú csúszkával állíthatjuk be az oldott anyag tömegét (minimuma nulla, maximuma akkora, hogy a molalitás ne legyen nagyobb 2 -nál). Az „Moa” csúszkával állíthatjuk be az oldott anyag moláris tömegét (10 – 100 ).
- Ha az anyagmennyiség megadását választjuk, akkor Az „noa” feliratú csúszkával adhatjuk meg az oldott anyag anyagmennyiségét (minimuma nulla, maximuma akkora, hogy a molalitás ne legyen nagyobb 2 -nál).
- Az „mosz” csúszkával állíthatjuk be az oldószer tömegét (2 – 10 kg).
Mit látunk az interaktív alkalmazáson?
A panelen látható az oldott anyag molalitása (b) és az oldat olvadáspontja (To). (A molalitás inkább kémiai fogalom, az oldat összetételét lehet vele megadni. Hangzásában nagyon hasonlít a molaritásra, amely az oldat összetételét egy kissé másképpen adja meg. A molaritás azt adja meg, hogy 1 dm3 oldatban hány mol anyag van feloldva, míg a molalitás arra utal, 1 dm3 oldószerben hány mol anyagot oldottunk fel. A molaritás az oldat koncentrációját adja meg. Egymástól abban különböznek, hogy a molaritás az elkészült oldat térfogatára vonatkoztat, míg a molalitás az oldószer térfogatára.)
A rajzlapon látható az oldat olvadáspontja az oldott anyag molalitásának függvényében. Ezen a grafikonon fekete pont jelöli a jelenlegi állapotot. A többi oldószer grafikonjait is bekapcsolhatjuk, ezek szaggatottan jelennek meg.
Mit látunk az interaktív alkalmazáson?
A panelen látható az oldott anyag molalitása (b) és az oldat olvadáspontja (To). (A molalitás inkább kémiai fogalom, az oldat összetételét lehet vele megadni. Hangzásában nagyon hasonlít a molaritásra, amely az oldat összetételét egy kissé másképpen adja meg. A molaritás azt adja meg, hogy 1 dm3 oldatban hány mol anyag van feloldva, míg a molalitás arra utal, 1 dm3 oldószerben hány mol anyagot oldottunk fel. A molaritás az oldat koncentrációját adja meg. Egymástól abban különböznek, hogy a molaritás az elkészült oldat térfogatára vonatkoztat, míg a molalitás az oldószer térfogatára.)
A rajzlapon látható az oldat olvadáspontja az oldott anyag molalitásának függvényében. Ezen a grafikonon fekete pont jelöli a jelenlegi állapotot. A többi oldószer grafikonjait is bekapcsolhatjuk, ezek szaggatottan jelennek meg.
1. feladat
Vizsgáljuk meg a víz fagyáspontjának változását, ha oldatot készítünk belőle! Oldj fel 1 kg vízben 10, 20, 30, 40 illetve 50 g konyhasót (moláris tömege 58 g/mol)! Mekkora lesz az oldat fagyáspontja?
2. feladat
3. feladat
4. feladat
5. feladat
Most változtasd meg az oldott anyag moláris tömegét! Növeld meg 80 g/mol-ra (ekkora az ammónium-nitráté)! Mekkora fagyáspontcsökkenést tapasztalsz így?
6. feladat
7. feladat
Az „Anyagmenny.” nyomógombbal állítsd át az oldott anyag megadását anyagmennyiségre! 2 mol összes oldott anyagot 1 kg vízben oldva mennyi lesz az oldat fagyáspontja?
8. feladat
9. feladat
A 
ikonnal tedd láthatóvá a többi oldószer viselkedését leíró görbét is! Válassz ki egy neked tetsző oldószert! Vizsgáld önállóan a viselkedését! Határozd meg a molális fagyáspontcsökkenés értékeit a különböző oldószerekre!