2027. 432. (térgeometria)
Egy szabályos négyoldalú csonkagúla alapéle, fedőéle . A csonkagúlába a lapjait érintő gömb írható. Adjuk meg a csonkagúla felszínét és térfogatát!
Ötlet: az unokám házi feladata

A Műelme megjegyzései a problémához
A feladat különlegessége, hogy a csonkagúla felszínének és térfogatának mérőszáma egyaránt 2027. Ennek geometriai magyarázata az érintőgömb feltételében rejlik:
- Mivel a csonkagúlába gömb írható, az alapélekkel párhuzamos tengelymetszete szimmetrikus érintőtrapéz, így az oldallapok magassága az alap- és a fedőél számtani közepe.
- Ebből és a Pitagorasz-tételből következik, hogy a csonkagúla magassága az alap- és fedőél mértani közepe.
- Ezen összefüggések behelyettesítésével a felszín képlete A = 2(a2 + ab + b2) alakra egyszerűsödik, míg a térfogat V = (a2 + ab + b2).
- A két mennyiség mérőszáma tehát pontosan akkor egyenlő, ha m = 6 (a beírt gömb sugara pedig 3). Az alap- és fedőél számértékeinek megválasztása pontosan ezt a feltételrendszert elégíti ki.
Miért használom a műelme szót a „mesterséges intelligencia” helyett?
- Az MI egy 70 éves félrefordítás: Az angol Artificial Intelligence kifejezésben az intelligence eredetileg információfeldolgozást és adatgyűjtést jelentett, nem emberi értelmet. Magyarra mégis tévesen intelligenciának fordítottuk.
- A mai gépek nem intelligensek, de az elme funkcióit modellezik: Nem gondolkodnak biológiai értelemben, de mintázatokat elemeznek, fordítanak és generálnak – vagyis egy mesterségesen létrehozott információfeldolgozó struktúraként, azaz műelmeként működnek.
- Szép magyar szó: Tökéletesen illeszkedik a műhold és a számítógép logikájába. Sokkal pontosabb, mint az MI, és remekül ragozható (pl. műelme-kutatás, generatív műelme).