Domborzat és légnyomás másolata
Azt mondják, hogy a magashegyi túrázóknak gondja akad a borsó, a bab vagy a lencse puhára főzésével, pedig a víz gázfőzőjükkel forrásba hozható, a főznivaló mégsem puhul meg.
Mi okozza azt, hogy nem fő meg a nagy fehérjetartalmú élelem a magas hegyeken, pedig a víz forr?
Mit látunk az interaktív alkalmazáson?
A felső lapon látható a zöld színnel rajzolt hegy (amely a tengerszintről 8000 méteres magasságig emelkedik), rajta kilométerenként szaggatott vonalakkal. A hegyen egy sárga pont mozgatható, ez a mérési pont. A bal felső sarokban láthatjuk a pont tengerszint feletti magasságát kilométerben, az ottani légnyomást kPa-ban és atmoszféra mértékegységben megadva, valamint a víz helyi forráspontját °C-ban. Ezt egy hőmérő is mutatja. Az alsó lapon láthatók a forráspont - tengerszint feletti magasság (rózsaszín) és a légnyomás - tengerszint feletti magasság (kék) grafikonok.
1. feladat
Vizsgáld meg, hogyan változik a légnyomás, ha változtatjuk a tengerszint feletti magasságot!
1.1. feladat
Mérd meg, hogy 1 km, 2 km, 3 km és 4 km magasságban mekkora lesz a légnyomás!
1.2. feladat
Mérd meg, milyen magasra kell emelkednünk, hogy a légnyomás 0,9 atm, 0,8 atm,
0,7 atm, 0,6 atm illetve 0,5 atm legyen!1.3. feladat
Határozd meg, mekkora a légnyomás a Kékes-tetőn (1014 m), a Gerlachfalvi-csúcson (2654 m) és a Mont Blanc-on (4808 m).
2. feladat
Vizsgáld meg, hogyan változik a víz forráspontja a tengerszint feletti magasság növekedésével!
2.1. feladat
Határozd meg, mekkora a víz forráspontja a Kékes-tetőn (1014 m), a Gerlachfalvi-csúcson (2654 m) és a Mont Blanc-on (4808 m)!
2.2. feladat
3. feladat
Vizsgáld meg, hogy milyen összefüggés van a tengerszint feletti magasság, a helyi légnyomás és a víz forráspontja között? Mi lehet a folyadékok forrásának feltétele?
Kapcsolódó érdekességek
- Ha a külső légnyomást megnöveljük, akkor a víz hőmérsékletét 100 °C fölé kell emelnünk, hogy telített gőznyomása elérje a külső légnyomást, amikor is forrni kezd. Ezt használja fel a kukta nevű főzőedény, amelyen a szelep növeli meg a víz feletti külső nyomást, így a víz forráspontja megnövekszik. A magasabb hőmérsékleten a nehezen megfőzhető anyagok is gyorsabban megpuhulnak.
- A paksi atomerőműben nyomott vizes reaktorok működnek. Ez azt jelenti, hogy a primer köri víz magas nyomáson (mintegy 120 bar túlnyomáson) jóval 300 °C felett forr fel. A szekunder körben már csak 46 bar nyomást és 260 °C-ot tartanak, ekkor a víz már légnemű, és a nagy energiájú gőz munkát végezhet, megforgatva a turbinakereket.
- Ha ránézünk a meteorológusok aktuális légnyomást ábrázoló térképeire, akkor az azonos nyomású pontokat összekötő vonalak, az izobár vonalak értékei általában 980 és 1030 hPa között változnak. Közismert az is, hogy a légnyomás a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken, mintegy 5500 méterenként a légnyomás megfeleződik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az izobár görbéknek sokkal inkább a domborzatot kellene kirajzolniuk, mint az időjárás előrejelzésében fontos nyomástérképet. A meteorológusok ezért minden mért nyomásadatot standardizálnak, és visszaszámolnak egy közös viszonyítási magassághoz, a tengerszint magasságához.