Google ClassroomGoogle Classroom
GeoGebraGeoGebra Klaslokaal

Egymásra merőleges szinuszrezgések összegzése másolata

Az animáció az egymásra merőleges harmonikus (szinuszos) rezgések összetételével foglalkozik. Eredményképpen a Lissajous-görbék jönnek létre.

A rezgések összegzésénél fontos tisztázni, hogy a rezgések gyakran kettő, illetve három dimenzióban játszódnak le. A két egymásra merőleges rezgés összetétele során különleges vonalakat rajzolódnak ki, amelyeket Lissajous-görbéknek nevezünk. Az egyirányú rezgések összegzése után nézzük meg, mi történik, ha egy testen két, egymásra merőleges irányú rezgés valósul meg! Ennek kísérleti vizsgálata igen sok előkészítő munkát igényel, így érdemes ezt az animációt alkalmazni.

Mit látunk az interaktív alkalmazáson?

A rajzlap közepén a szürke kör a test, amely az x és y tengely mentén rezeg. A test a mozgása során vonalat húz maga után. A maximális kitérést szaggatott vonalak jelzik.

Útmutató az interaktív alkalmazás használatához

A testen lévő piros pont vonszolásával állítható be a test kezdőpozíciója. Csúszkák:
  • A „t” feliratú csúszka az eltelt időt állítja (0–1 s).
  • Az fx feliratú csúszka a vízszintes rezgésfrekvenciáját állítja be (1–10 ).
  • Az fy feliratú csúszka a függőleges rezgésfrekvenciáját állítja be (1–10 ).
  • A legalsó csúszka a lejátszás sebességét állítja, hogy a magasabb frekvenciáknál is jól lehessen látni a mozgást.
A Toolbar Image/Toolbar Image gomb elindítja és megállítja a lejátszást. A Toolbar Image gomb visszaállítja az időt nullára és kitörli a megrajzolt pályát. A Toolbar Image gomb megrajzolja a teljes pályát. A „Vetületek” felirat feletti gomb a test vízszintes és függőleges vetületét teszi láthatóvá vagy rejti el. A „Sebesség” felirat feletti gomb a test sebességvektorát kapcsolja be (kék), valamint a komponenseit, ha a vetületek is láthatók. A „Gyorsulás” felirat feletti gomb a test gyorsulásvektorát kapcsolja be (piros), valamint a komponenseit, ha a vetületek is láthatóak. Ezen kívül megjelenít három pontot, amelyek a test gyorsulásvektora által meghatározott egyenesen helyezkednek el, és egy másik Lissajous-görbét, amelyen az egyik ilyen pont mozog. A frekvenciák megváltoztatásakor a pálya akkor lesz azonnal látható, ha az utoljára megnyomott gomb a Toolbar Image gomb volt (ebbe a Toolbar Image/Toolbar Image gombok nem számítanak bele).

1. feladat

Vizsgáld meg, hogyan adódik össze két egymásra merőleges, azonos frekvenciájú szinuszos rezgés!

1.1. feladat

Állítsd a vízszintes rezgés frekvenciáját egységnyire, a függőlegesét szintén egységnyire! A kezdőpozíció a (0; 0) pontban legyen! Indítsd az animációt! Az animáció sebessége az általad legjobbnak ítélt gyorsaságra beállítható „A lejátszás sebessége” csúszkával. Milyen görbén mozog a test? 

1.2. feladat

Változtasd meg mindkét összetevő frekvenciáját kettő, majd három egységnyire! Mit tapasztalsz?

1.3. feladat

A piros fogópont megfogásával húzd át a kezdőpontot a (0; 1) pontba! Az animáció indításával milyen alakú pálya rajzolódik ki?

2. feladat

Vizsgáld meg, hogyan adódik össze két egymásra merőleges, azonos frekvenciájú rezgés!

2.1. feladat

Változtasd meg a frekvenciákat úgy, hogy arányuk 1:2 legyen (2:4 vagy 3:6…)! Milyen görbéket látsz?

2.2. feladat

Változtasd meg a frekvenciákat úgy, hogy arányuk 2:3 legyen (4:6 vagy 6:9)! Milyen görbéket látsz?

2.3. feladat

Változtasd meg a kiindulás helyét! Hogyan mozognak a görbék?

2.4. feladat

Állítsd be, hogy a kitérés vetületei, a sebesség és a gyorsulás vektorai és komponensvektorai is látszódjanak. Érdemes lassú lejátszási sebességet választani. Milyen irányba mutatnak a sebesség- és gyorsulásvektorok?

2.5. feladat

Változtasd szabadon a frekvenciákat! Élvezd a kialakult minták sokrétűségét!

Kapcsolódó érdekességek

Jules Antoine Lissajous (1822–1880), francia fizikus, aki egymásra merőlegesen rezgő tükrökre irányított fénysugaraknak falra való kivetítésével kirajzolta a róla elnevezett vonalakat.

Ugyanilyen görbékben gyönyörködhetünk akkor is, ha elektronnyalábot egymásra merőleges, szinuszosan változó elektromos terek között vezetünk keresztül. Az eredményt az oszcilloszkóp képernyőjén figyelhetjük meg: