Oldatok forráspontja

Auteur :Éder Ottó, geomatech_sandor_csanyi

Kevés olyan jelenséggel találkozunk, amely nem függ attól, hogy milyen anyagot használunk fel oldott anyagként. A jelenség mértéke csak az oldat összetételétől függ, attól, hogy milyen az oldat molalitása.

Útmutató az interaktív alkalmazás használatához

Az „Oldószer” listából választható ki az oldószer (víz, benzol vagy etil-alkohol). A / gomb a nem kiválasztott oldószerek grafikonjait teszi láthatóvá vagy rejti el. Az „Anyagmenny.”/„Tömeg” gomb vált az oldott anyag anyagmennyiségének és tömegének megadása között. Csúszkák:

Ha a tömeg megadását választjuk (alapértelmezett), akkor: Az „m_oa” feliratú csúszkával állíthatjuk be az oldott anyag tömegét (minimuma nulla, maximuma akkora, hogy a molalitás ne legyen nagyobb 2 -nál). Az „M_oa” csúszkával állíthatjuk be az oldott anyag moláris tömegét (10 – 100 ).
Ha az anyagmennyiség megadását választjuk, akkor: Az „n_oa” feliratú csúszkával adhatjuk meg az oldott anyag anyagmennyiségét (minimuma nulla, maximuma akkora, hogy a molalitás ne legyen nagyobb 2 -nál).
Az „m_osz” csúszkával állíthatjuk be az oldószer tömegét (2 – 10 kg).

Mit látunk az interaktív alkalmazáson?

A panelen látható az oldott anyag molalitása (b) és az oldat forráspontja (T_f). (A molalitás inkább kémiai fogalom, az oldat összetételét lehet vele megadni. Hangzásában nagyon hasonlít a molaritásra, amely az oldat összetételét egy kissé másképp adja meg. A molaritás azt adja meg, hogy 1 dm³oldatban hány mol anyag van feloldva, míg a molalitás arra utal, hogy 1 dm³oldószerben hány mol anyagot oldottunk fel. A molaritás az oldat koncentrációját adja meg. Egymástól abban különböznek, hogy a molaritás az elkészült oldat térfogatára vonatkoztat, míg a molalitás az oldószer térfogatára.)

A rajzlapon látható az oldat forráspontja az oldott anyag molalitásának függvényében. Ezen a grafikonon fekete pont jelöli a jelenlegi állapotot. A többi oldószer grafikonjait is bekapcsolhatjuk, ezek szaggatottan jelennek meg.

1. feladat

Vizsgáljuk meg a víz forráspontjának változását, ha oldatot készítünk belőle!

1.1. feladat

Oldj fel 1 kg vízben 10, 20, 30, 40 illetve 50 g konyhasót (moláris tömege 58 g/mol)! Mekkora lesz az oldat fagyáspontja?

1.2. feladat

Mennyi a víz molális forráspont-növekedése?

1.3. feladat

Hány g konyhasót oldjunk fel 1 kg vízben, hogy 1 °C-kal növekedjen a forráspont?

1.4. feladat

Hogyan változik a forráspont, ha most az oldószer tömegét megháromszorozod?

1.5. feladat

Most változtasd meg az oldott anyag moláris tömegét! Növeld meg 80 g/mol-ra (ekkora az ammónium-nitráté)! Mekkora forráspontnövekedést tapasztalunk így?

1.6. feladat

Mekkora molális forráspont-növekedést tapasztalunk így?

2. feladat

Az „Anyagmenny.” nyomógombbal állítsd át az oldott anyag megadását anyagmennyiségre!

2.1. feladat

2 mol összes oldott anyagot 1 kg vízben oldva mennyi lesz az oldat forráspontja?

2.2. feladat

Mekkora így a molális forráspont-emelkedés?

3. feladat

A Toolbar Image ikonnal tedd láthatóvá a többi oldószer viselkedését leíró görbét is! Válassz ki egy neked tetsző oldószert! Vizsgáld önállóan a viselkedését! Határozd meg a molális forráspont-emelkedés értékeit a különböző oldószerekre!