Geokronológia – kőzetek kormeghatározása
Ásványokból és kőzetekből végzett kormeghatározás során azt az időt számítjuk ki, ami az utolsó, szilárd fázisban történő kiválás, kikristályosodás óta eltelt.
A kőzetek kormeghatározása az anyaizotóp/leányizotóp magszámarány meghatározásán alapszik. A magmás és metamorf kőzetekre és ásványaikra a legfontosabb kormeghatározási módszerek a K/Ar, Rb/Sr, U/Th/Pb módszer.
Az alkalmazhatóság feltételei:
- ismert az anyaelem a bomlási állandója (felezési ideje)
- ismert a leányelem kezdeti koncentrációja
- a rendszer zárt, az anyaelem és a leányelem mennyisége csak a bomlás miatt változik (T < Tzáródási, ahol a záródási hőmérséklet az a hőmérséklet, amely alatt a diffúzió megáll. E hőmérséklet alatt már nincs lehetőség arra, hogy a leányizotópok eltávozzanak a rendszerből).
1. feladat
Indítsd el a szimulációt, és figyeld meg, hogyan változik a mintában lévő 40K, 40Ca és 40Ar mennyisége!
A 
gombbal az animáció megállítható, az adott állapothoz tartozó 40K és 40Ar mennyisége beíródik a táblázatba.
gombbal az animáció megállítható, az adott állapothoz tartozó 40K és 40Ar mennyisége beíródik a táblázatba. 2. feladat
A folyamatban a 40K kétféle magátalakulása figyelhető meg.
Figyeld meg a rendszám és a tömegszám változását! Nevezd meg ezeket a magátalakulásokat!
3. feladat
A bomlások 11%-ában keletkezik 40Ar.
Miért célszerű mégis az argon mennyiségét vizsgálni?
4. feladat
A kálium bomlását leíró egyenlet:
, ahol a bomlási állandó
A keletkezett argon és a kálium mennyisége között a következő összefüggés áll fenn:
A kálium mennyiségének 11%-a vesz részt ebben a bomlásban, ezért az egyenletben 0,11 -szeresével számolunk.
A keresett idő:
Az időre kapott egyenlet segítségével határozd meg a táblázatból kiolvasható adott állapotú minta korát! Ha helyesen számoltál, az eredmény zöld színnel jelenik meg. Ha a beírt adat piros, számolj újra!